12Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet. (Zsolt 38,21;41,10) 13Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt. 14Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva: (Zsolt 5,4) 15Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak, (Jób 30,12-14) 16Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám. 17Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet. (Zsolt 22,21) 18Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged. (Zsolt 40,10) 19Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám. (Zsolt,35 15.;Zsolt 41,8.9; Péld 6,13) 20Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak. (1Sám 31,1-6) 21Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk. (Zsolt 41,8.9) 22Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem! (Zsolt,35 25.;Zsolt 83,1.3) 23Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért. (Zsolt 44,24) 24Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam! (Zsolt 26,1.9) 25Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt! (Zsolt,35 22. Zsolt. 41,6. 9.) 10Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem. (Zsolt 72,10.2Krón;32,23)